Község Vöröskolostor (Červený Kláštor)
Cím: Obecný úrad Červený Kláštor (Községi Hivatal Vöröskolostor), Červený Kláštor 65, 059 06 Červený Kláštor
E-mail: obecck@orangemail.sk
Tel.: +421524181291
GPS: 49.391536, 20.405176 (Községi Hivatal parkolója), 49.396005, 20.414688 (Vöröskolostor parkoló), 49.396756, 20.418124 (Vöröskolostori Múzeum parkolója)

 

MINDEN A VILÁG VÉGÉN KEZDŐDÖTT

A község kialakulása a szerzetesekhez fűződik, akiknek az 1319-es okirat alapján, magiszter Berzeviczy Kokoš Lehnic (Lechnica) községet ajándékozta a karthauzi rend másik földjével együtt.

Abban az időben a remete életről híres szerzetesek elkezdték az előkészületeket a második kolostoruk megépítésére a Szepes területén. Kiválasztottak egy félreeső helyet a Dunajec folyó és a Hársas patak összefolyásánál, azaz a világ végén.

Az építkezés lassan haladt. A kolostor alapkövei 1330-ból származnak. I. Károly Róbert Anjou király 1337-ben meghallgatta János apát kérését, aki buzgóbban vágyott az alázat útjára lépni és felkészülni az utolsó napokra. Az építkezést úgy biztosította anyagilag, hogy a lehnici (Lechnica) kolostornak ajándékozta „Stará Ves-t”mint örökös alamizsnát.

A karthauzi szerzetesek elsősorban könyvek másolásával foglalkoztak. Ennek köszönhetően gyakori kontaktusban voltak a hatalmasokkal. Szolgáltatásaikért az uralkodóktól különféle privilégiumokat kaptak. A helyi szempontból fontos privilégiumok közé tartozott a halászati jog a Dunajecen, saját sör főzésének joga, illetve malom vezetése.

A SORS KEGYETLEN CSAPÁSAI

Az első csapást a kolostor és a község lakossága Johann Gutenberg találmányának elterjedése miatt szenvedte el. A fémáraknak köszönhetően csökkentek a könyvnyomtatás kiadásai, amelyeket abban az időben hatalmas mennyiségben gyártottak. A második csapás a közeli nedeci vár katonáinak pusztítása. A szerzetesek 1545-ben elhagyták a kolostort, és a Szent Római Birodalom királya, I. Ferdinánd, egy évvel a halála előtt (1563) hivatalosan is megszüntette.

BELÉPŐ KAPU A PIENINEK NEMZETI PARKBA

Vöröskolostor (Červený Kláštor) község kiváló kiindulópont Szlovákia legkisebb nemzeti parkjának látogatói számára. Az első törekvések a védett terület kialakítására 1921-ben kezdődtek. A következő évtizedek erőfeszítései 1967. január. 16.-án értek el eredményt a Pieninek nemzeti park kijelentésével, határait 1997-ben módosították.

A természeti ékkő elsősorban a Dunajec áttöréséről híres, amely rafting és turista paradicsomot alkot. Nagy attrakció az evezés fa tutajokon a Dunajecen. A két kerék szerelmesei is magukra találnak a kerékpárutakon. A folyó menti útvonal a nyolc kilométerre fekvő Erdősbe (Lesnica) valóban gyönyörű a szemnek és gyógyszer a tüdőnek a nagyon tiszta levegőnek köszönhetően.

VÖRÖSKOLOSTORI FÜRDŐ – SMERDŽONKA

A Pieninek szívében fakad a Smerdžonka gyógyforrás, amely mellett fürdő épült. A kénhidrogénes forrás bőséges ásványképviselettel jótékony hatással van a bőrbetegségekre. Gyógyhatással van az idegrendszeri és emésztőrendszeri megbetegedésekre is. A levegő tisztaságának köszönhetően a Smerdžonkát a klimatikus fürdők közé sorolják.

A SZÓRAKOZÁSRÓL GONDOSKODUNK

A június vége a Magurántúlon (Zamagurie) már több mint négy évtizede a Magurántúli folklór ünnepségekhez tartozik. A nézőknek gazdag művészeti élményt biztosítanak a hazai és vendég zene és tánc együttesek. A szereplők tetszetős színes felvonulása a népviseletben arra csábítja az embert, hogy fényképezőgépével is megörökítse a pillanatot. Ezt a háromnapos kulturális eseményt semmiképp ne hagyja ki.

LENGYELORSZÁG EGY UGRÁSNYIRA

Elképesztő túra kínálkozik a Dunajec folyón átívelő gyaloghídon átkelve. A Korona-hegy (Tri koruny) és a Sólyomkő (Sokolica) megmászása tökéletes kilátással jutalmazza a látogatókat az egész Magurántúli régióra.

HA EZ NEM LENNE ELÉG ÖNNEK…

Az egész Magurántúlnak (Zamagurie) van mit kínálnia. Zár (Ždiar) község híres múzeumáról – Zári ház (38 km). Kiváltképpen népszerű a Lombkorona tanösvény a Bachledova-völgyben (45 km). A történelem szerelmeseit lenyűgözi Késmárk (Kežmarok) városa a várral és az Evangélikus Artikuláris fatemplommal – UNESCO (38 km).