Község Ménhárd (Vrbov)
Cím: Obecný úrad Vrbov (Községi Hivatal Ménhárd), Vrbov 204, 059 72 Vrbov
E-mail: obecvrbov@stonline.sk
Tel.: +421524592125
GPS: 49.087645, 20.425042 (Községi Hivatal parkolója), 49.088087, 20.425067 (Parkoló a Szent Szervác plébániatemplom mellett), 49.082595, 20.425458 (parkoló a Ménhárdi termálfürdő mellett)

.

AZOKBAN AZ IDŐKBEN, AMIKOR AZ ÍRÁS MÉG NEM VOLT DIVATBAN

Pont akkor kezdték elődeink betelepíteni a mai Ménhárd (Vrbov) község térségét. Jól emlékszik ezekre az időkre a föld, amely még sok ezer év után is tanúvallomást tesz a régészeknek az őskori lakosokról. Nem csoda, hogy ez a zord táj állandó tartózkodásra csábított, hiszen ki ne szeretne a fenséges Tátra oltára előtt élni?

A KIRÁLYOKRÓL, AKIKNEK SZÁMÍTOTT MÉNHÁRD

IV Béla magyar uralkodó 1251-ben írásban rögzítette a Werbew nevet. A tősgyökeres szlávok sorát német telepesek bővítették a 12. és 13. század fordulópontján.  A  bevándorlókkal együtt jött az oktatás és a gazdaság fellendülése. Az idő múlásával Ménhárd (Vrbov) az uralkodóktól különleges privilégiumokat kapott.  A privilégiumok egyike a lakosokat szabad emberekké nyilvánította. Ménhárd (Vrbov) ennek köszönhetően is vált kisvárossá. A lakosság száma ingadozott, jobb időkben elérte a 900 lelket is, a pestis járvány ideje alatt azonban jelentősen kevesebb volt.

Egy másik uralkodónak is fontos volt Ménhárd (Vrbov), csak nem a legjobban sült el. Zsigmond király ideje alatt kereskedelmi háború tört ki Velence ellen.  A katonai költségekre Ulászló, lengyel király, szívesen adott kölcsön pénzt, amelyért cserébe ellenértéket kért, és kapott is. A kölcsönt soha nem térítették meg, így Ménhárd (Vrbov) és más városok 360 évre lengyel zálogba kerültek.

AHOL VIRÁGZIK A LEN, OTT NEM VIRÁGZIK AZ ÜZLET

Ménhárdon (Vrbov) a len mindig termett, aminek köszönhetően hosszú hagyománya volt a vászongyártásnak. Kereskedni már nehezebben lehetett vele. A piacokat elsősorban Lőcsén (Levoča) és Késmárkon (Kežmarok) tartották. A tény, hogy Ménhárd (Vrbov) a köztük lévő kereskedelmi úton feküdt, inkább ártalmas volt számára, ugyanis mindkét szabad királyi város 250 éves kereskedelmi háborút folytatott egymással. Az árumegállító jogon vitatkoztak. Ezért a ménhárdiak többet foglalkoztak a mezőgazdasággal és szarvasmarha-tenyésztéssel.

CSŐSTÜL JÖN A BAJ

Egy márciusi éjszaka az Úr 1556. évében szörnyűséget és rémületet hozott.  A fa házak túlnyomó részét elnyelték a lángok. A fájdalmas imák nem tudták megmenteni a plébániát, de még a templomot sem. Így visszavonhatatlanul elvesztek a privilégiumok és a háromszáz évig őrzött dokumentumok. És ami a legrosszabb volt, a tűz tizennégy istenfélő lelket is magával ragadott. Ménhárd (Vrbov) lakosai épphogy nagy nehezen megjavították otthonaikat,újabb váratlan csapás következett. A pestis irtani kezdte a sertéseket és éhínséget okozott.

A tűz még sokszor meglátogatta Ménhárdot (Vrbov), amely során kisebb károkat okozott. Ez azonban másként történt 1877. október 21.-én reggel négy órakor. Ménhárd (Vrbov) jelentős része hamuvá lett.

A ménhárdi lakosság töretlen akarata elegendő energiát adott nekik ahhoz, hogy mindent újjá építsenek és a jelenlegi falut a virágzáshoz vezessék.

FORRÓ FORRÁSOK

Talán a tűz késztette arra a földet, hogy a ménhárdiaknak adja kincseinek egyikét. Ma a geotermikus víznek köszönhetően a medencés komplexum hőben és gyógyhatásokban bővelkedik. A Ménhárdi termálfürdő egyedülállóságáért egész évben népszerű a hazai és külföldi turisták körében.

A RELAXÁCIÓTÓL A MEGISMERÉSIG

Akinek nem lenne elég a pihenés medencék tucatjaiban, illetve a szórakozás a mini dinoszaurusz parkban, ellátogathat szűkebb környezet tájaira. Lőcse (Levoča) (21 km) elvarázsolja majd történelmével és a világ legmagasabb gótikus oltárával. A közelebb fekvő Késmárk (Kežmarok) (6 km) lenyűgöz közvetlenül a városban elhelyezkedő impozáns várával, vagy az artikuláris fatemplomával, amely az UNESCO műemlékek listáján szerepel. Érdemes megcsodálni a föld alatt rejlő szépségeket a Bélai-cseppkőbarlangban (21 km).

 

---